Szóval, 8 napja kb. ugyanannyira durva az állapotom. Fogalmam sincs, hogy ennek mikor lesz vége. Arról meg végképp, hogy ha kapok még sugarat, akkor az milyen hatással lenne rám. Mert szerintem elértem a maximumot kiszáradás téren. Bár lehet, hogy van még lejjebb. Ha igen, azt már nem szeretném megtapasztalni.

A tegnap egész jó volt, de aztán hajnalban kezdődött megint, úgyhogy két cataflam-v, reggel meg egy algopyrin…

Végül nem mentem vissza az orvoshoz, mert úgy voltam vele, hogy minek. Felhívtam, hogy helyzetem változatlan, csak be vagyok gyógyszerezve. Aztán mondta, hogy a hallja a hangomon, hogy nem túl jó. Ezért hétfőn megyek vissza.

Eddig úgy voltam vele, hogy hétvégére tuti jól leszek, de most kezdek elbizonytalanodni (mert már hétvége van :). Már Anyát kérdeztem is, hogy szerinte ez egyáltalán valaha el fog múlni… Bár már kezdem megszokni végülis.

Igazából azt nem értem ebben, hogy ott vannak a mellékhatások a beleegyező nyilatkozatban és valahogy számomra nem adja vissza azt, amit most érzek. Pedig tényleg nagy a fájdalomtűrő-képességem, de ami sok, az nekem is sok. A mellékhatások pedig a következők:

Bőrpír, bőrgyulladás, szőrzetvesztés-hajhullás, nyelési-étkezési nehezítettség, szájszárazság, ízérzés-zavar, torokfájás, rekedtség, nyálkahártya érzékenység, gégevizenyő, fogászati problémák, gerinc/gerincvelő-sérülés, nyálmirigy-károsodás, nyaki mozgási probléma, az ép szövetek károsodása, elhalása lehetséges.

Nos, ha ezeket végigolvasom, annyira talán nem tűnik így durvának a nyelési-étkezési nehezítettség, szájszárazság, ízérzés-zavar, torokfájás, rekedtség, nyálkahártya érzékenység a többi mellett. Én úgy gondoltam, hogy ezek csak olyan éppen idegesítően fognak jelentkezni. Ugyanis senki nem világosított fel arról, hogy ezek azért lehetnek olyan szintűek, hogy nem a zavaró kategóriába tartoznak majd.

Igazából a kezeléseim ideje alatt az volt a bajom, hogy egyszerűen nem tájékoztattak normálisan. A kemónál meg aztán végképp nem. Szerintem a betegek nagy része más betegektől több felvilágosítást és több ápolási praktikát kap, mint az orvostól. Én is többet tudtam meg a netem a hodgkin-kórról és a kezeléséről, mint az orvosaimtól. Ez annyira nem jó.

Hát, (tudom, háttal nem kezdünk mondatot :) kíváncsi vagyok, hogy hétfőn mit mond az orvosom. Mert ha azt mondaná, hogy „Igen, ez a mellékhatása a sugárnak. Legyen türelemmel, és kb 2 hét múlva jobban lesz” De semmi. Pedig tényleg nagyon szimpi nekem. No, de tényleg egyszer biztos elmúlik, végülis már jobban nyelek :)

A kezelések által jobban megismertem a testem minden egyes részét, hogy minden szervnek, testrésznek mennyire fontos szerepe van. Most a nyálkahártyát tanulom :) :)

Úgyhogy mindenki becsülje meg, hogy tud nyelni!!! :)