Lassan indulok a hosszú hétvégémre :) Úgyhogy most élménybegyűjtő hadjáraton leszek, ezért nem is fogok nagyon tudni írni.

Kedden Kék Golyó. Most úgy érzem, hogy fel vagyok készülve a kemóra. Hát, ez szerintem hétfőre megváltozik, de igyekszem nem elrontani vele a napom. Szóval, Andi, az ápolónő tanácsára, viszek magammal nyugtatót a kemóra, mert úgy állítólag jobban viseli az ember. Úgyhogy hányinger elleni tabi és nyugtató bekészítve :) Remélem, ha le leszek szedálva, kevésbé érdekel a kezelés.

Eddig nem akartam bevenni semmit, de a legutóbbi kemó után muszáj leszek. Már nem úgy viselem, ahogy eleinte. Legutóbb felmerült bennem, hogy megszökök, de szerencsére ezt elmondtam, és nem engedtek :) :) Úgyhogy most ezt szeretném kiküszöbölni.

Ma kellett volna mennem elvileg, de a ct miatt át kellett tenni későbbre. Viszont a sorstársam, Attila, most ott van, és remélem, már végzett, és neki is eggyel kevesebb van hátra. Nagyon sokat gondolok rá, és szurkolok neki. Remélem, ő is minél előbb meggyógyul. Remélem, még azért találkozom vele. Gondoltam rá, hogy bemegyek hozzá csak úgy. De jobban belegondoltam, és nem tudnék… De szerintem írok neki levelet, és odaadom az ápolóknak, hogy adják át. Nagyon szurkolok neki.

Most viszont lassan tényleg indulnom kell, ha el akarom érni a vonatot :) :)