Jó sokáig nem írtam megint, mert talán mostanra lettem mélyponton, most érzem úgy, hogy nem vagyok a magam ura. Annyi minden motoszkál most a testemben, a lelkemben és az eszemben…  Nem tudom, hogy ez miért most jött ki, vagy hogy ez normális-e, vagy mindenkinél így van. De az biztos, hogy most nagyon sok mindent kell tennem azért, hogy egyáltalán 0-án legyek testileg, lelkileg, agyilag. Most szerintem kezdem a testemmel, mert jelenleg inkább hasonlítok egy anorexiásra, mint egy egészséges nőre. A lelki részét fogalmam sincs egyelőre, hogy dolgozom fel. Eddig olyan egyértelmű volt minden, de most kicsit olyan, mintha egyedül maradtam volna. Olyan, mintha minden kitörlődött volna a fejemből. Olyan, mintha semmi sem történt volna. Vagy olyan, mintha semmit sem tettem volna azért, hogy meggyógyuljak. Egyszerűen annyi minden kavarog a fejembe, hogy nem is tudom követni.

Remélem, ezt az időszakot hamar letudom…

Szóval, a testem helyreállításával kezdem. Holnap megyünk Szilvával venni extradurva vitaminokat. Ezekkel csak az a bajom, hogy nem tudom, hogy le tudom-e őket nyelni. De lehet, hogy összekapom magam, és a cél érdekében valahogy leerőszakolom a torkomon. Vagy még azért reménykedem, hátha van folyékony verzióban.

Ezután pedig találkozom Sajti barátommal, aki szerencsémre meg sok más ember szerencséjére ayurvédikus életmód tanácsadó. Vele fogjuk összeállítani az étkezésemet, hogy mit egyek-mit igyak első körben, és ha már felerősödtem valamennyire, akkor mi a teendő.

Ha valakinek esetleg hasonló problémája lenne, és ez az irányvonal érdekli, akkor Sajtit tudom javasolni: http://www.ayurveda-lifestyle.info/

Szóval, bizakodóan tekintek a holnap elé, mert ugye „ép testben, ép lélek”. De ez fordítva is igaz. De most azért eléggé megkínozták a kemóval és a sugárral a testem, úgyhogy először szükségem van egy ép testre.

Az ép test kialakításához szükségem van továbbá a jógára. Azt vettem észre, hogy nagyon segít mind testileg, mind lelkileg. Úgyhogy úgy tervezem, hogy elvégzek első körben egy kezdő tanfolyamot, és járok tovább Nórihoz is. Aztán meglátom, mi sül ki belőle. De csak jó lehet.

Szerintem, ha már kicsit jobb testi állapotban leszek, helyrerázódik a lelki világom is. És utána jöhet a betegség teljes megértése és feldolgozása.